A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, Magyarország 2011 elnevezésű jelentése szerint az elmúlt tíz esztendő alatt jelentősen romlottak a pályakezdő és a fiatal diplomások munkavállalási lehetőségei.

A kiadvány arra is rámutat, hogy a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya is emelkedett. A tavalyi évben a 25-64 évesek kicsivel több mint 20%-a birtokolt valamilyen oklevelet. Az elemzés kitér arra is, hogy az elmúlt 7 évben a felvételt nyert hallgatók mennyisége számottevően nem változott, gyakorlatilag stagnál.
Ami az egyik legszembetűnőbb, hogy sokkal kevesebben fejezik be a képzést, mint ahányan elkezdik. Ez alapvetően a kimeneti követelményként meghatározott nyelvvizsgák hiányából fakad.

Részben érthető. A legtöbben önerőből képtelenek felkészülni a nyelvvizsgára, egy nyelvtanfolyam elvégzése pedig óriási költségeket ró a diákokra és/vagy azok szüleire. A kiút mindenképpen az lehet, hogy az oktatásért felelős kormányzati szerv már a jelentkezés feltételeként szabná meg a nyelvvizsga megszerzését. Ehhez persze az szükséges, hogy a közoktatás még nagyobb hangsúlyt fektessen a nyelvoktatásra. Fel kell ismerjék az illetékesek, hogy minden problémát, köztük ezt is már a gyökerétől kell kezelni.
Az sem megoldás, hogy amnesztiát hírdetünk és intézményi szinten nyelvi vizsgákat szervezünk. A tudatos hallgatóknak is rá kell jönniük, hogy ez nem lehet alternatíva. Saját munkaerőpiaci esélyeiket rontják, abba a hamis illúzióba kergetik önmagukat, hogy így ugyan olyan minőségű diplomát szerezhetnek. Nem. A globalizálódó világban sajnos - vagy nem sajnos, ki-ki döntse el maga - a használható nyelvtudás kulcsfontosságú elem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.