Olvasónk nem egy konkrét problémáját osztotta meg velünk. Nem is probléma, hanem egy meghökkentő, nem mindennapi történet. Te mit tennél, ha egy lebujban összefutnál a professzoroddal? Kezet nyújtanál felé, és partner cserét ajánlanál fel? Esetleg te feleltetnéd őt nőtanból? Erik egyiket sem tette. Levonta tanulságként, hogy az alamuszi nyuszi valóban nagyot ugrik. A tudományos fokozat önmagában nem erkölcsi bizonyítvány.

Elég abszurd sztorim van. Három éve vagyok egyetemista, jelenleg a második intézményemben tanulok. Az első félévet máshol töltöttem. Az, hogy miért jöttem az első iskolámból…hát azt mindjárt megtudhatjátok.
Történt, hogy 19. születésnapomat ünnepeltük a haverokkal. Házibuli volt, eléggé felöntöttünk a garatra. Már kezdett lecsengeni a party, mindenki befáradt, gyakorlatilag csak néztünk ki a borgőzös fejünkből. A legnagyobb problémánk hirtelenjében az lett, hogy egy lány sincsen a közelben. Akik eddig fent voltak a kérón azok vagy leléptek, vagy éppen szobán voltak valakivel. Így ültünk ott mi öten a srácokkal, teljes magányunkban. Több sem kellett ehhez, egyikünk, nevezzük Gergőnek, benyögte a tutit. Van egy ismerőse, aki már járt swinger klubban, és mi lenne, ha benéznénk mi is. Nem tudom hogyan, de nem sok időbe telt, mire befűztek (tudni kell rólam, hogy nem igazán pártolom az efféle ’happeningeket’). Gergő fel is hívta az illetőt, akitől megkaptuk a címet. A címhez jelszó is járt. Mint kiderült, csak ennek a jelszónak a birtokában engednek fel a lakásra. Gondolom félnek a fakabátoktól. Bár nem értem miért, mikor semmi törvénybeütközőt nem követnek el az ott kikapcsolódók. Ingyen van az egész, csak meg kell egyezni, hogy éppen ki kivel.

Tehát elmentünk a címre. Felcsengettünk, kérték a bűvös jelszót, Gergő bemondta. Nyílt is az ajtó. A lakás a 10-en volt, a lift nem működött, így jó pár percbe telt mire felcaplattunk. Egy kedves leányzó fogadott, egyből kiszúrtam magamnak, de ahogy észrevettem, ő is magának. Keresztül mentünk a folyosón, minden ajtó csukva volt, ami a szobákra nyílott. Félreérthetetlen hangok szűrődtek ki, a többi vendég már benne volt a tutiban. Betessékelt minket a csajszi a konyhába. Pár perc alatt felvázolta, hogy mik a szabályok. Nincs erőszakoskodás, ha valaki nem akar valamit, azt tiszteletben kell tartani. Másként jön Béla, a barátja, aki majd jól ellátja a bajunkat. Béla úr ebben a pillanatban meg is jelent. Egyből elment a kedvem az erőszakoskodástól. Képzeljétek el a legnagyobb embert akit tudtok és azt szorozzátok meg legalább kettővel. Már tudtuk, hogy miért nem működik a lift. Egyik morcos pillanatában biztos kitépte a helyéről.

De lényeg a lényeg. Már majdnem arra került a sor, hogy akkor belecsapunk a lecsóba, mikor a szűk kis konyha felé, egy számomra roppant ismerős alak közeledett. Tátva maradt a szám, mikor megláttam ki az. Egyik professzorom az egyetemről. Ő is felismert engem, mert kikerekedett a szeme. Annyira zavarba jött, hogy el is felejtette miért jött ki. Hadovált valamit, majd visszament a fedélzetre. A srácok nem tudták mi van, én csak erősködtem, hogy most azonnal lépjünk le. Lent a tömb előtt elmondtam, hogy ki volt az öreg fószer. Hazáig sírtak a nevetéstől. Én nem annyira, mert tudtam, hogy a következő félévekben sűrűn fogok még találkozni az öreggel.

Ez meg is történt, nagyjából egy hét múlva. Eszméletlen kínos volt. Ő tudta, hogy én tudom, és én is tudtam, hogy ő tudja, hogy én tudom. A legnevetségesebb az volt, mikor pár hét múlva megjelent a felesége az unokájával a tanszéken. Úgy ölelgette a nejét, hogy kedvem támadt kiröhögni.
Azt sejtem azt gondolhatta, hogy zsarolni fogom. Megtehettem volna. Meglehet az is, hogy az óráira be sem kellett volna járnom, úgy kaptam volna meg a jelest. De nem tettem. Tartottam a számat. Végül csak eljöttem, mert a végén már én éreztem magamat rosszul. Pedig nekem semmi okom nem lett volna. Független emberként mentem fel a lakásra, hogy jót szórakozzak. Neki viszont felesége, gyerekei és unokái vannak. Felesége, akivel valószínűleg ugyan úgy összebújik, mint sok más nővel hetente többször. Csak azon gondolkodom, hogy vajon otthon mit mondhat? Bocsánat drágám, de ma tovább maradok a tanszéken, mert néhány hézagot be kell tömködni? Undorító egy dolog ez.
            Lényeg a lényeg. Attól, mert valaki számtalan tudományos fokozattal rendelkezik, lehet, hogy erkölcsileg romlottabb, mint egy kukorica tolvaj.